A vezeték nélküli LAN hálózatok, illetve a mögöttes technológiák fejlesztésénél és szabványosításánál az utóbbi években, mondhatni évtizedben meghatározó szerepe volt a teljesítmény-fokozásnak, megbízhatóságnak, biztonságnak, de a legfőbb igény minden területen, - ahol ilyen rendszereket implementáltak - az a sebesség igény.

A 2009-ben ratifikált 802.11n szabványra épülő eszközök a fizikai szintű és layer2-es fejlesztések tárházával érkeznek, de a hálózati átbocsátó képesség  esetében az optimalizálás ellenére nem ért el átütő sikert, összehasonlítva a vezetékes rézhálózatokkal szemben. Ez persze sok esetben annak köszönhető, hogy nem tervezik meg a hálózatokat, nem veszik figyelembe a külső zavartatásokat, és a korábbi rendszerekkel való kompatibilitást.

Néhány éve a nagyméretű adatok, és új alkalmazások megjelenésével, valamint a mobil eszközök tömeges elterjedésével előtérbe került ismét a változtatás igénye, hogy a valós idejű, sok esetben késleltetés érzékeny alkalmazások számára, mint a VoD (Video on Demand)  vagy a VoWLAN (Voice over WiFi) megfelelő minőséget és biztonságot szavatoljanak. Különösen fontos, hogy  a felhasználói élményt maximálisan előtérbe helyező szabványokra épülő chipek, valamint azt alkalmazó aktív eszközök, hálózatok kerüljenek bevezetésre.

A folyamatos fejlesztéseknek, finomhangolásoknak, fizikai szintű modulációs és egyéb eljárásoknak köszönhetően néhány infrastruktúra gyártó már megkapta a Wi-Fi Alliance tanúsítványát a 802.11ac „draft” kategóriában. Az újítások közé tartozik a 80MHz vagy akár 160MHz széles összefogott (Channel Bounding) csatornák használata több segédvivővel, valamint az MU-MIMO (Multi-User MIMO) antennavezérlési és klienskezelési technológia, akár 8 különböző jelfolyamra való szétbontás és átvitel egy időben (Spatial Steams) több adó és vevő antenna segítségével, 256QAM modulációval. Természetesen minden aktíveszköz gyártó a szabvány (tervezet) alapján elkészített chipek alkalmazásával és egyedi fejlesztésekkel is előrukkol. Ilyenek lehetnek az adaptív antenna technológiák, a Mesh hálózatok, hibrid módú Access Pointok, egycsatornás illetve virtuális hálózati kialakítás, valamint a WLAN tömbök is.

Fontos különbség a korábbi szabványokhoz képest, hogy a túltelített és különböző technológiáknak, adatátviteli eljárásoknak, vagy zavarforrásoknak kitett 2,4GHz-es spektrummal ebben a szabványban már nem számolnak, a 802.11ac kizárólag 5GHz-es tartományban működik.

A köznyelvben csak Gigabit WiFi-nek titulált új technológia nevében hordozza az akár Gigabites adatátviteli sebességet, természetesen megfelelően kontrollált, megtervezett és alátámasztott rendszerek kiépítését és üzemeltetését követően. Ezek elméleti számítások, a realitásoknál maradva 500-650Mbps érhető el, és ezen osztoznak majd a kliensek. Fontos megjegyezni, hogy a vezetékes oldalnak is fel kell készülnie ezekre a kihívásokra. Már nem lesznek elegendőek a 100Mbps port sebességű aktív eszközök és a Cat5 kábelezés sem. További lényeges kérdés, hogy bár sok esetben próbálják az infrastruktúra gyártók megoldani, de jelenleg a kliens a szűk keresztmetszet. Az ő igényeikre a saját eszközeik képességeivel is számolni kell minden egyes hálózat kialakításánál, vagy átépítésénél.

A vezetékes és vezeték nélküli hálózatok nem bonthatóak egyértelműen szét. Összetett disztribúciós hálózatról van szó, ahol fontos a kábelezés minősége és megfelelősége, az aktív eszközök port sebessége, kapacitása, rendelkezésre állása, az áramellátás és a PoE Plus szabvány támogatás is. Továbbá távoli telephelyek támogatásánál, kontroller vezérelt infrastruktúra esetén a WAN linkek minősége és megbízhatósága kiemelt fontosságú.

Meg kell említeni a biztonság kérdését is, mivel nagy adatsebességű, nagy távolságú és teljesítményű rendszerről beszélünk. Kiemelten fontos, hogy a jelszivárgást kordában tartsuk már a tervezési és bevezetési fázisnál, de az üzemeltetési rutin is kellő figyelmet kell, hogy fordítson a nagy teljesítményű hálózat általi csábító külső fenyegetésekkel szemben.

Az EQUICOM felkészült a 802.11ac vezeték nélküli hálózatok tervezésére, minősítésére, analízisére és monitorozására egyaránt. Ezek közé tartozik a mögöttes kábelezés tesztelése, hitelesítése vagy minősítése, az aktív eszközök monitorozása, port és forgalmi statisztikák, továbbá a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok analízise és monitorozása is.

Forrás: Equicom

Az eredeti cikk megtekinthető itt.