Az infokommunikációs szektor a magyar GDP mintegy 12 százalékát adja, ezért cseppet sem elhanyagolható problémát jelent az iparágban tapasztalható "agyelszívás". A munkaerő elvándorlásának megakadályozásáért, a jól képzett informatikusok megtartásáért sokat kell tennie a hazai ICT-szektornak. Az informatikai oktatás színvonala megfelelő, de a gyakorlati tudás megszerzését gyakornoki programokkal is támogatni kell. A jó ötletek felkarolása és a folyamatos innováció is kulcsfontosságú a magyar gazdaság versenyképességének javításában - fejtette ki Rékasi Tibor, a T-Systems nemrégiben kinevezett vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjúban.

Portfolio.hu: Mik a tapasztalatai a magyar informatikai oktatási rendszerrel, és a frissen diplomázókkal kapcsolatban?

Rékasi Tibor: A magyar műszaki felsőoktatás színvonala általában véve jónak mondható, amit jól jelez az itthon végzett fiatalok iránti kereslet. Az elmúlt években nagyon sok gyakornoki program indult el informatikai cégeknél, gyártóknál. Olyan programok is léteznek, amely során például amerikai tudást importálnak Magyarországra, és azt beépítik az oktatás anyagába. Viszont a gyakornoki programok önmagukban nem oldanak meg minden problémát, például a terület folyamatosan növekvő szakember-igényét: amíg korábban 18 ezren jelentkeztek műszaki felsőoktatásba, idén mindössze 12 ezer jelentkező volt. Tartunk attól, hogy ez a jövőben gondot okozhat majd a szektorban. Fontos mindehhez hozzátenni, hogy a felsőoktatási képzésben ugyan szert lehet tenni bizonyos alaptudásra, amellyel a szektorba való belépéshez megfelelő szintet biztosít, de mivel az informatika egy gyakorlati iparág, ezért valamilyen speciális tudásra mindenképpen szükség van az érvényesüléshez. Az ehhez vezető gyakorlati tanulási folyamatot már az egyetem évei alatt érdemes elkezdeni.

P.: Sok felmérés születik arról, hogy a fiatalok külföldre vágynak a diploma megszerzése után. Az elvándorlás indoka legtöbbször a külföldön elérhető magasabb fizetés és a kihívások keresése. A felmérések csak a fiatalok vágyait tükrözik, vagy az agyelszívásként emlegetett folyamatot a magyar ICT-szektor is megérzi a bőrén?

R. T.: Nehéz pontos statisztikákat találni ebben a kérdésben, de igenis van elvándorlás, a külföldön elérhető körülmények utáni vágy pedig nyilván még többekben megjelenik. Mindenki szívesen marad a hazájában, ha úgy érzi, hogy tud boldogulni és lát maga előtt egy fejlődési pályát, amiben el tudja képzelni a karrierjét. Ez az a terület, ahol nekünk most sok dolgunk van, mert ma divatos azt mondani, hogy Magyarországon nem lehet boldogulni, a fiataloknak kevés a lehetőségük - pedig lehetőség gyakran lenne, csak éppen a perspektíva az, ami hiányzik. De ez egy általános probléma, még az Egyesült Államokban is működik olyan program, amely a fiatalok beilleszkedését segíti.

P.: Számokban is mérhető, hogy mennyire fontos az infokommunikációs szektor, és annak teljesítménye a hazai GDP-re vetítve?

R. T.: Az infokommunikációs szektor a magyar GDP mintegy 12 százalékát teszi ki - ide tartozik a telekommunikáció is. Ez egy hatalmas arány, ráadásul az IT beleépül minden más iparágba is. Ilyen értelemben a pozitív cél akkor valósul meg, ha ezek az iparágak a saját üzletükben is versenyképesebbé válnak, ezáltal nőni tudnak és építeni tudják a saját jövőjüket. Az informatika fontossága ezért mutat túl az IT szektoron.

P.: Hogyan lehet megtartani a jó munkaerőt?

R. T.: Jelenleg viszonylag jól és hatékonyan tudjuk megtartani a már bevált szakembereinket. A Magyar Telekom Csoport még mindig az egyik legjobb munkáltatónak számít Magyarországon, a piac állapotától függetlenül továbbra is vezető pozíciót tudunk elfoglalni. Talán egyedül a kisebb, rugalmasabb cégek jelentenek számunkra potenciálisan veszélyt, mert mi egy valódi nagyvállalat vagyunk annak minden előnyével és hátrányával. Az informatikusok között pedig sok az individualista személyiség, akiknek sokat számít az, hogy kötöttségektől mentesen tudjanak dolgozni, és ebben a kis cégek tudnak nekik némi többletet nyújtani. Viszont a kis cégek ma nem tudnak eljutni addig, hogy nagy mennyiségben csábítsanak el tőlünk munkaerőt.

P.: Mit tehet egy nagyvállalat az új ötletek felkarolásáért, és ezek piacképessé tételéért?

R. T.: A T-Systems Magyarország alapvetően a nagyvállalati piacot szolgálja ki, ennek megfelelően a mi fejlesztéseink elsősorban nekik szólnak. Külön részleg foglalkozik a cégen belül az innovációval, ahol munkatársaink folyamatosan keresik az új lehetőségeket, fejlesztési irányokat. Az innovációt két részre osztanám: egyrészt a teljesen új ötletek beépülése a mindennapokba jó pár évig eltart, ráadásul jellemző rájuk, hogy sok ötletből kevés válik be. Ezért a kezdetekben maga az "innoválás" rendkívül beruházásigényes. Innovációs tevékenységünk másik oldala inkább az üzletfejlesztéshez kötődik, amelynek során azt figyeljük, hogy más országokban milyen technológiák, iparági megoldások sikeresek, és ha megpróbáljuk magunk elé vetíteni Magyarország jövőjét, akkor próbáljuk kitalálni, hogy mely iparágak jövőjébe milyen külföldi innovációk illenek bele. Ezeket próbáljuk aztán hazahozni, integrálni az itthoni rendszerekbe, egy szóval "magyarítani". Ez már gyorsabban és sokkal nagyobb mértékben járul hozzá az eredményeinkhez.

P.: Mi a véleménye az inkubátorházakról, ahol a jónak tűnő alapötletek megvalósításával foglalkoznak?

R. T.: Az inkubátorházakból már számos jó innováció került ki, így például a Prezi is. Ahhoz, hogy valóban fontos magyar szellemi termékek álljanak elő, amelyek nem mellesleg hozzájárulnak a GDP növekedéséhez és beépülnek a versenyképességünkbe, még sokat kell tennünk. Önmagában az ötlet nem elég: egy igazi húzó-termék megjelenéséhez a technológiai megvalósításon túl tőkére, üzleti tervre és erős marketingre is szükség van. Ezeket a szempontokat egy ötlet teljes életciklusában meg kellene jeleníteni, az inkubációs folyamat legelejétől a termék piaci sikeréig.

Forrás: Portfolio.hu