A HTTP Alapítvány sajtóközleménye

Budapest, 2014. február 27.

Az informatikai szakképzés és felsőoktatás területén olyan átalakulás zajlik, melynek célja, hogy a frissen végzett fiatal szakemberek valódi piacképes tudással kezdhessék karrierjüket. A kihívásokkal teli folyamat aktuális kérdéseivel foglalkozott február 22-én a HTTP Alapítvány és a Pannon Egyetem szervezésében zajló Informatikai Oktatási Konferencia 2014, ahol a közel kétszáz IT szakképzésben és felsőoktatásban érintett szakember mellett képviseltették magukat a kormányzati szakmai szervezetek és az iparág vezető cégei is. A rendezvény fő támogatói az IT Services Hungary, a Cisco Magyarország, a Microsoft Magyarország, a Profession.hu, a PONTIS Alapítvány és a T-Systems Magyarország voltak.

Duális szakképzés a valódi piacképes szaktudásért

A nyitóelőadást Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartotta, aki beszélt a korábbi időszak problémáiról és azokról az előnyökről, amit a 2013. szeptemberben teljes körűen bevezetett duális szakképzés nyújt a képzésben résztvevő fiataloknak és a gyakorlat megszerzéséhez segítséget nyújtó cégeknek egyaránt.

A német, osztrák és francia szakképzési modell alapján kialakított magyar rendszertől azt várják a szakemberek, hogy az említett országokhoz hasonlóan a gazdasági fejlődés és növekedés kulcsa lesz hazánkban is. A duális szakképzés lényege, hogy az iskola mellett a cégek is tevékenyen kiveszik a részüket a diákok szakmai tudásának és képességének fejlesztéséből. A tanulószerződéssel dolgozó diákok a hét bizonyos napjain nem az iskolapadot koptatják, hanem a szakma gyakorlati mesterfogásait tanulják meg mesterük műhelyében, egy nagyvállalat szerelőcsarnokában vagy éppen egy IT szolgáltató-központban dolgozva.

A cégek számára is előnyös ez a konstrukció, mivel egyszerűbbé válik számukra a munkaerő-utánpótlás, magasabb képzettségű, piacképesebb tudással rendelkező munkavállalókhoz juthatnak, és ezen felül állami támogatást is igénybe vehetnek a gyakorlati képzőhely kialakításához és működtetéséhez.

A piacképes tudást talán sehol nem értékelik jobban, mint az informatikai munkaerőpiacon. Sámson Dorottya, a Profession.hu toborzási szolgáltatások csoportvezetője arról mutatott be meggyőző adatokat, hogy nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is az informatika területén van a legtöbb állás- és karrierlehetőség. A szoftverfejlesztők különösen kelendőek, de üzemeltetési vonalon is van bőven lehetőség. A szakmai tudás viszont sehol sem elegendő önmagában, a szakmai idegen nyelv ismerete ugyanúgy elengedhetetlen kritérium ma már.

IT ágazat: a szakma és a diploma mellett elvárás az iparági minősítés is

Az IT területen az iskolai végzettség vagy mérnöki diploma mellett a cégek egy-egy szűkebb szakmai területen vagy technológiában szerzett jártasságot igazoló bizonyítványokat is elvárnak munkavállalóiktól. A szakemberek ezeket az iparági vizsgákat ma még tipikusan a munka mellett elvégzett tanfolyamok végén teszik le. A szakképzés szakmai megújulásának jegyében az olyan IT technikusi szakmák, mint a rendszergazda vagy a szoftverfejlesztő esetében teljes egészében az ipar és a munkaerőpiac elvárásait tükröző iparági minősítésekhez igazították a követelményeket. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok már tanuló éveik alatt megszerzik azokat a képességeket, amire későbbi munkaadóiknak szüksége lesz. Hasonló folyamat játszódik le a műszaki felsőoktatásban is. A konferencia résztvevői a Pannon Egyetem példáján láthatták, hogy miként lehetséges az iparági képzések integrálása a BSc és MSc tanulmányokba. Dr. Friedler Ferenc rektor hangsúlyozta, hogy csak az oktatás, kutatás és innováció egymást erősítő szervezeti integrációja tudja garantálni korszerű mérnökképzést, amelyben a csapatmunka és a projektszemlélet is kiemelt szerepet kap.

Világszínvonalú e-learning képzések több mint 100 hazai intézményben

Az informatika villámgyors fejlődése nem teszi lehetővé a minőségi képzést a hagyományos oktatási eszközökkel. A papíralapú tankönyvek már sokszor akkorra elavulnak, amikor kikerülnek a nyomdából. Szerencsére számos részterületen folyamatosan frissített, kiváló minőségű e-learning tananyagok állnak rendelkezésre. A Cisco Hálózati Akadémia és a Microsoft IT Akadémia non-profit oktatási rendszerek nem csak a tananyagot biztosítják, hanem teljes körű oktatási környezetet nyújtanak gyakorlati laborokkal, vizsgáztatási rendszerrel és elektronikus naplóval.

A két nagy akadémiai hálózathoz már több mint száz magyarországi középiskola és egyetem csatlakozott. Ezekben az intézményekben a normál tanrendbe illeszkedve vehetnek részt a diákok a szakképzéssel, az egyetemi követelményekkel és az iparági minősítésekkel harmonizálható képzésekben.

A konferencia egyúttal a Cisco Hálózati Akadémia hazai közösségének éves rendezvénye is volt. A Cisco Akadémiákon világszerte több mint egymillió diák tanul, ezért méltán nevezik a rendszert a „világ legnagyobb osztálytermének”. Magyarországon jelenleg hatezer hálózati akadémiai hallgató van, de várhatóan ez a szám folyamatosan növekedni fog a közeljövőben, mivel az új duális informatikai szakképzés bevezetésével egyre több képző intézmény ismeri fel a rendszer előnyeit.

Legalább féléves szakmai gyakorlatra van szükség

A konferencián arról is szó esett, hogy milyen problémákkal és kihívásokkal néznek szembe a képzők. A résztvevők számos kérdést intéztek az előadókhoz, ami az érettségire épülő informatikai szakképzés nyári gyakorlataira vonatkozik. A felszólalók jelezték, hogy tapasztalatuk szerint a nyári hónapokban zajló 4-8 hetes összefüggő szakmai gyakorlat nem igazán vonzó a cégek számára, mivel ennyi idő számukra nem elég arra, hogy valódi munka keretében fejlesszék ki a fiatalok gyakorlati készségeit. A fentiek miatt nehéz képzőhelyet találni a diákoknak, így a gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyekbe szorul vissza. Ez amellett, hogy visszalépést jelent a duális szakképzés célkitűzéseihez képest, nagyon komoly terhet ró az iskolákra és a szakoktatókra.

Az IT Services Hungary Kft. Magyarország legnagyobb ICT munkaadója. A cég számára az oktatás valódi befektetés, ennek megfelelően példaértékű kapcsolatot tartanak fenn a képzőhelyekkel. A konferencián Forgács Judit ügyvezető igazgató a vállalat Start programját mutatta be, ami partnerséget kínál az informatikai szakképző intézményeknek. A program keretében az IT Services egyebek mellett támogatást nyújt informatikai laborok kialakításában, a szakmai idegen nyelv oktatásában, szakmai gyakorlatok lebonyolításában és tehetséggondozó szakmai versenyek szervezésében. Az igazgató asszony arról is beszélt, hogy a 10.000 magyarországi betöltetlen IT álláshely többségéhez speciális szaktudás mellett angol vagy német nyelvtudásra is szükség van, és hogy a szakmai gyakorlatnak legalább 6 hónap hosszúnak kellene lennie.

Minden a hálón

„Bár az Internet már eddigi története során is jelentős hatást gyakorolt az élet szinte minden területére, egyelőre csak a dolgok egy százaléka kapcsolódik a hálózatokhoz. Az eszközök, folyamatok, adatok hálózatba kapcsolása rengeteg lehetőséget és egyben új munkahelyeket teremt, köztük olyan szakmákat, amelyek ma még nem is léteznek. Ugyanakkor mindez kihívás is, amire a szakképzésnek és a felsőoktatásnak fel kell készülnie.” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország képviselője köszöntőjében. Több előadásban is megbizonyosodhattak a konferencia résztvevői arról, hogy a „minden a hálón” és a „tárgyak internete” nem csupán a távoli jövőre vonatkozó, jól hangzó szlogen. Karsten Simons, a Cisco vállalati kapcsolatok részlegének európai stratégiai operációs vezetője arról beszélt, hogy a tárgyakat és berendezéseket összekapcsoló „okos” rendszerek révén több európai nagyváros, köztük Barcelona, már úton van az intelligens várossá (Smart City) válás felé, Németországban pedig Smart Grid néven épül új energiaellátó rendszer. Ez utóbbiban a megújuló energiaforrásokat hasznosító kisebb és nagyobb erőműveket, a háztartások okos mérőberendezéseit és az elosztó rendszert intelligens hálózatba szervezik. Az új rendszer nagyszámú új munkahelyet teremt, de a működtetésre fel kell készíteni a jövő szakembereit. A képzéshez a Cisco vállalta a korszerű e-learning tananyag kifejlesztését.

Néhány hete jelentette be Magyarország kormánya és a General Electric Healthcare, hogy közösen 11 milliárd forint befektetéssel világszinten is egyedülálló fejlesztésbe kezdenek. Ahogy azt Katona Viktória, a GE Healthcare innovációs menedzsere kifejtette, a projekt célja egy olyan intelligens egészségügyi információs és döntéstámogató informatikai rendszer létrehozása, amely az embereket, az adatokat és a gépeket egy nyílt, globális hálózatba kapcsolja. A rendszer az eddigieknél eredményesebb gyógyító tevékenységet, illetve jelentősen költséghatékonyabb működést biztosít. A fejlesztésben részt vesz a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is.

Az informatika folyamatos időutazás, ahol most éppen a táblagépek, az online piactérről megvásárolható alkalmazások (app-ok), a felhő-technológia és a közösségi hálózatok állomásához értünk. Ezek az eszközök az oktatásban is remekül használhatók. Kőnig Tibor a Microsoft képviseletében azt javasolta a jelen levő oktatási szakembereknek, hogy az alapozó képzésben az oktatáshoz leginkább használható alkalmazások, eszközök és közösségi hálózatok használatát, míg haladó szinten az app-ok készítését tanítsák meg diákjaiknak.

A rendezvény honlapja: http://www.netacad.hu/iok2014